Manapság talán még inkább szükségük lenne az embereknek lelki vezetettségre, mint valaha. Rohanó stresszes világban élünk, ahol a régi erkölcsi értékek és kapaszkodók már nem érvényesek. Az új normák viszont nagyon sokszor törtetésre és a lélek hangjainak teljes elnyomására sarkalják az embert. Az intézményes vallásban is nagyon sokan csalódtak. Arra pedig keveseknek van pénze és ideje, hogy pszichológushoz járjon heti rendszerességgel. (Pedig a lelki megtisztulásra éppen annyira szükségünk van, mint a fürdésre.)
Ha nem tisztítjuk magunkat rendszeresen a tudati és lelki szennyektől, akkor idővel teljesen elveszítjük kapcsolatunkat magasabb Isteni Énünkkel (Önvalónkkal) Pedig életünk egyik legfontosabb feladata éppen a belső hang megtalálása és a felsőbb énünkkel való kapcsolat ápolása lenne.
Ha az ember kimegy a természetbe - a madarak csiripelését, a szél vagy egy folyó zúgását hallgatva - képes lelassulni és visszatérni önmagához. De mit tehet egy nagyvárosi ember, akinek erre csak nagyon ritkán adódik lehetősége, kinek az élete csupa rohanás és stressz, aki számára a csend már szinte ismeretlen luxus? Szerencsére számukra is kínálkozik megoldás.
Lassan négy hónapja találtam rá az ÜZENET spirituális és önismereti társasjátékra, amellyel hetente többször játszom. Van úgy, hogy saját problémára játszom, de az esetek többségében mások játékában veszek részt „játékmesterként”, segítőként. A játék felhívásban úgy fogalmaztam meg, hogy a társas olyan információkhoz képes juttatni bennünket saját életünk tekintetében, amelyre egyébként csak egy pszichológus és egy spirituális vezető kettőse lenne képes.Akkor, amikor ezt írtam, csak ennyit érzékeltem. Azóta, sok órai játék után a tapasztalataim bővültek, amelyeket most szeretnék megosztani mindenkivel.
A játék mögött ugyanaz a szellemi erő áll, amely Silo megvilágosodását is segítette. Ez a szellemiség egy erős segítő és ösztönző erőt sugároz azok számára, akik változni és fejlődni szeretnének. Akik eljönnek játszani azok - tudattalanul vagy tudatosan - már ezzel a szándékkal érkeznek. Ez a szándék tehát már a játék megismerése előtt fel kell hogy merüljön az emberben. (A játék csak egy lehetséges eszköz, melynek segítségével ismét képesek vagyunk direkt kapcsolatba kerülni Belső Vezetőnkkel.) Ez az a rezonancia kiárad belőlünk, összerezeg az Univerzum segítő szándékával, így találunk egy fizikai utat a megoldásra. Jelen esetben ez a játék.
Teljesen mindegy, hogy milyen kérdéssel érkezünk, a legegyszerűbbnek tűnő hátterében is a valódi önfeltárás vágya húzódik meg. A játék kezdetén van egy nagyon rövid kis rituálé, ami azt a célt szolgálja, hogy Önvalónkat is bevonjuk a folyamatba. Ez persze nem más, mint egy tiszteletadó, fókuszunkat oda helyező formaság, hiszen épp Belső Vezetőnk késztetésre mentünk el játszani. De ez a rituálé hozzásegít ahhoz, hogy a köztünk és Önvalónk/Felsőbb Énünk/Isteni részünk/ Belső Vezetőnk - ezek a fogalmak mind ugyanazt takarják - közötti kapcsolat újra átjárhatóvá váljon, élettel telítődjön.
A játékút alatt mindenki megkapja a várt válaszokat. Játszani lehet csoportban - ez tűnik könnyebbnek - vagy egyénileg is. Tapasztalatom szerint, akik nagyon súlyos, vagy összetett problémával érkeznek, ők inkább egyedül szeretnének játszani, ami nem is meglepő, mert sokszor nagyon fájdalmas lélek munkára kerül sor. A korábban leírtak fényében talán már mindenki számára egyértelművé vált, hogy itt mindenki a saját lelkével kerül ismét kézzelfogható kapcsolatba.
Bármilyen üzenetet kapsz a játék során, az belőled származik, nem a „véletlen” műve. Ennek sokszor ékes bizonyítékát is adja a játék. Ha valaki nem akar megérteni egy üzenetet, előfordul, hogy a játék során többször is kihúzza ugyanazt. Vagy ha nem akar szembesülni azzal, ami üzenetben érkezett és azt bizonygatja, hogy ő nem ilyen, akkor el szoktam mondani, hogy ezt nem a játék üzeni neki, vagy a játszótársak gondolják róla, hanem az Ő Felsőbb Vezetője próbál rávilágítani a játék által valamire, amit ő maga nem lát, vagy nem akar elfogadni, mivel az ego eltakarja előle a valóságot. Amennyiben a játékos ezt megérti és elfogadja, akkor tovább tud haladni a játékban, ha nem, akkor viszont azt az adott játék utat lehet, hogy még többször meg kell tennie. Egészen addig, amíg be nem fogadja - nem csak tudatosan, de lélek szinten is - az üzenetet
A legcsodálatosabb mégis az, hogy a játék befejeztével sincs vége a folyamatnak, amit a játék segítségével elindult. Sok visszajelzést kapok azoktól, akik játszottak, hogy az adott kérdéssel kapcsolatban akár már napokon belül változás állt be. Amikor megértették a feltett kérdés mögött álló problémát, és hajlandóak voltak befogadni a szívükbe is ennek tanulságát - a játék nem enged a célba, amíg ez meg nem történik - észreveszik, hogy életük azon területe, amire a kérdésük vonatkozott változásnak indul. A következő játéknál általában azzal indítanak, hogy elmesélik, mi változott az adott témában, az előző találkozás óta. És az esetek felében mindig van következő játék, hiszen itt egy folyamat indul be. Egy önfeltáró lelki munka, amelyben a játék egyrészt egy erős katalizátor szerepét tölti be, másrészt megtanít bennünket arra, amit már elfelejtettünk, hogy hogyan találunk vissza az Önvalónkhoz, hogyan tudjuk ismét meghallani és megérteni Belső Vezetőnk súgásait.
Saját tapasztalatom is ugyanez, nem csak akkor, ha játszom, hanem olyankor is, amikor más játékában segítőként vagyok jelen. Nem olyan régen érkezett hozzám valaki, aki egyéni játékot kért. A problémájának része volt az édesanyjával való viszonya is, ami számomra is nehéz feladat. Amikor nem értette a kapott üzeneteket, nekem kellett rávilágítanom a helyzetére. Miközben ezt tettem, tudtam, hogy ezek az üzenetek nekem is szólnak, nekem is változtatnom kell. A játék után nem sokkal, lehetőséget kaptam arra, hogy rendezzem a viszonyomat saját édesanyámmal, amelyet végre -számomra is - megnyugtató formában tudtam megvalósítani…
Szalai Gabriella
lélek-tréner
—————
—————
—————
—————
—————
—————
—————
—————
—————
—————
—————